Klimaszerelés:

Az épület hűtéstechnikai igényét alapvetően befolyásolja az építészeti kialakítás (üvegezett felületek mennyisége és minősége). Emiatt fontos a komfort hűtéssel ellátott épületben célirányos árnyékolástechnikai megoldások kialakítása. A gyakorlatban ez lehet pld. hőtükörrel ellátott üvegezés, vagy a külső árnyékolás: hőtechnikai szempontból a külső elhelyezésű árnyékoló szerkezet alkalmazása ideális.
Leggyakoribb hűtőközeg az ún.freonok,illetve korszerű helyettesítőik. (A freonok használata a légkör ózonpajzsának károsító hatása miatt korlátozott, illetve folyamatosan kivonásra kerül.) A freonok ún. halogénezett szénhidrogének: az angol CFC és a német FCKW elnevezések a szén, hidrogén, klór, és fluor összetevők kezdőbetűi.
A freonos rendszer hűtéstechnikai körfolyamata a hirtelen térfogatnövekedés (terjeszkedés) hűtő hatását használja ki (klasszikus példa: szódásszifon patronja).

A rendszer elemei:

• - a kompresszor, amely a gőz halmazállapotú freont nagy nyomáson összenyomja: eközben a közeg erősen felmelegszik
• - a kondenzátor, amely a nagynyomású freont hűtéssel folyadék halmazállapotúra kondenzálja (ez a részegység szabadtéri elhelyezésű, vagy szabadtérbe szellőzik)
• - az elpárologtató, ahol egy szűk keresztmetszetű szelepen (expanziós szelep, fojtószelep) át a hűtő hőcserélőbe kerülve a freon ismét gőz halmazállapotúvá válik: eközben kifejti hűtőhatását, és a folyamat kezdődik elölről.

A hűtéstechnika (a légtechnikát leszámítva) a hűtött helyiségben a gyakorlatban kétféle megoldással használatos: a helyiségben lévő nemkívánatos hőmennyiséget direkt vagy indirekt hűtésű készülékkel vonhatjuk el. A direkt megoldásnál maga az elpárologtató egység jelenik meg a helyiségben: a körfolyamat többi berendezése egy készülékházban kültérben kerül elhelyezésre ("split" = "osztott" készülékek). Ezek a készülékek a kültéri egység kompresszorának korlátai miatt max. kb. 15-20 beltéri egységig ("multi split" rendszer) használatosak.

A komfortérzet szempontjából fontos tapasztalat, hogy amíg fűtés céljára a belső hőmérsékletnél akár 10-20°C-kal magasabb szellőző hőmérséklet sem okoz kellemetlen hőérzetet, addig hűtésnél a szellőző levegő hőmérsékletét ajánlatos a belső hőmérséklethez képest a max. 5-10°C-kal alacsonyabb hőfoktartományban megválasztani, és még így is kerülni kell a hűtő légsugár közvetlenül az emberi test felé történő irányítását.

A hűtéstechnikai rendszerek másik nagy problémája a kondenzáció. Ez azért következik be, mivel a hűtőfelületek a levegő ún. harmatpontjánál alacsonyabb hőmérsékletűek: a hőleadő egységek hőcserélőinél ez üzemszerű (és így a kondenzátum elvezetésre szorul), a csőhálózaton viszont védekezni kell ellene (párazáró hűtéstechnikai szigetelés).

Gyakori hiba, hogy a hűtött levegő kellemetlen szagú: ennek két oka lehet. Az egyik lehetséges ok, amikor a kondezvíz-hálózat csatornahálózatra kötésénél nem megfelelő a bűzelzárás, és így a kellemetlen szag visszaáramlik a készülékekbe. A másik lehetséges ok, amikor a cseppvíz valamiért nagyobb felületről (pl. hőcserélő alatti cseppvíz tálca) nem képes elfolyni, és az álló vízben bomlási folyamatok indulnak el. Szakszerű szerelés és karbantartás esetén egyik hiba sem jelentkezhet.
Fan-coil egységek alkalmazásához és kiválasztásához fontos figyelembe venni a radiátorok gravitációs működéséhez képest egy fontos hátrányt: a ventiátor zaját és meghibásodási lehetőségeit.